Amit a meghatalmazásról mindenképp tudni kell az ingatlanügyekben
Mikor van rá szükség és mit jelent?
Minden esetben, amikor a tulajdonos, vevő vagy bérlő, más érdekelt személy nem tud személyesen vagy törvényes képviselője útján eljárni. Képviseleti jogot eredményez, hivatalosan egyoldalú okirat. A gyakorlatban mindenhol kérik a meghatalmazott aláírását, hogy a meghatalmazást elfogadta.
Mire szólhat a meghatalmazás és meddig érvényes?
Az érvényesség idejének és annak, hogy mire szól, ki kell tűnnie az okiratból. Szólhat pl. egy cselekményre, egy ügyben való teljes képviseletre, de szólhat egy hatóság stb. előtti eljárásra is. A személyhez kötött cselekményekre nem adható meghatalmazás, így pl. egy énekes nem hatalmazhat meg senkit, hogy helyette fellépjen a koncerten.
Ki adhat meghatalmazást, illetve ki lehet meghatalmazott?
Minden cselekvőképes személy adhat és elfogadhat meghatalmazást. Cselekvőképtelen személyt meghatalmazni nem lehet, ahogy ő sem adhat meghatalmazást. Korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személy nem adhat meghatalmazást, ingatlanügyekben nekik sem adható meghatalmazás.
Kötelező írásba foglalni a meghatalmazást?
Ha a meghatalmazás alapján írásbeli szerződésnél kell eljárni, akkor igen.
Milyen okirati formában adható meghatalmazás?
Ha jogszabály másképp nem rendelkezik, akkor magánokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat, közokirat is alkalmas lehet.
1. A magánokirati forma sem általánosságban, sem ingatlanügyekben nem használatos, mivel csak kivételes esetben fűződik hozzá törvényi bizonyító erő.
2. A teljes bizonyító erejű magánokiratnak általában két formájával találkozunk a gyakorlatban:
– két tanúval ellátott okirat – ez a forma olyan szerződések megkötésére, amelyek földhivatali bejegyzés alapjául szolgálnak, nem alkalmas,
– ügyvéd (cég esetén jogtanácsos) által ellenjegyzett okirat.
Mind a kettő bizonyító ereje azonos: az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy az okirat aláírója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetve elfogadta vagy magára kötelezőnek ismerte el.
– Teljes bizonyító erővel rendelkezik még az okirat, ha azon a nyilatkozó aláírását közjegyző (bíró) hitelesíti.
Mind a tanúk, mint az ügyvéd vagy a közjegyző ebben az esetben azt tanúsítják, hogy az aláíró személyét azonosították és az előttük írta alá az okiratot vagy aláírását előttük a magáénak ismerte el. Az okiraton fel kell tüntetni legalább a tanú nevét, címét és aláírását.
– Külföldön élő személy aláírását a magyar külképviseleti hatóság is jogosult hitelesíteni.
– Hivatalosan ide tartozik a saját kezűleg írt és aláírt okirat is, amelynek a gyakorlatban nincs szerepe, mert a nyilatkozó személy nélkül nem bizonyítható, hogy ő írta és írta alá, így nem fogunk tudni annak alapján eljárni.
3. A közokiratot a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon kiállíthatja közjegyző, bíróság vagy más hatóság, ügykörén belül eljáró közigazgatási szerv. A közokiratot az ellenkező bizonyításáig valódinak kell tekinteni. A közokirat teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy a kiállító a benne foglalt intézkedést megtette vagy határozatot a benne foglalt tartalommal meghozta, a közokirattal tanúsított adatok és tények valóságát, a közokiratban foglalt nyilatkozat megtételét, annak idejét és módját.
Mindegyik eredeti iratról közjegyző által készített hiteles másolat is használható. Akkor van jelentősége, ha pl. az irat egy példányban készült és több példányát kell felhasználni.
Természetesen rengeteg részletszabálya van még a meghatalmazásnak is és az okiratoknak is, itt csak azokat igyekeztem kiemelni, amelyek gyakorta szükségesek az ingatlanok adásvételénél vagy bérbeadásánál, esetleg bármely módon való megterhelésénél.
